HOME JOGOK
Ki legyen a román rádió magyar elnöke?
Kelemen Attila Ármin utolsó frissítés: 17:28 GMT +2, 2010. február 3."Úgy tűnik, az RMDSZ-nek lehetősége van román közszolgálati rádió elnököt jelölni. Fontos ez? Valószínűleg nem, mert az, hogy fontos a politikában nem jelent sokat."
Úgy tűnik, az RMDSZ-nek lehetősége van román közszolgálati rádió elnököt jelölni. Fontos ez? Valószínűleg nem, mert az, hogy fontos a politikában nem jelent sokat, legfeljebb annyit, hogy nem egészen közömbös. Egészen különleges fejlemény lenne, ha kompetens magyar személy lenne a román közszolgálati rádió igazgatója, tele nagyszerű lehetőségekkel, a kínos bukás nagyszerű lehetőségét is beleszámítva. Mert egyáltalán nem mindegy, hogy ki lesz az a személy.
Vegyük a legnyilvánvalóbb szempontokat. Nem mindegy, hogy az azonnal cuppanó titkosszolgálatok találnak-e valami fogást az illető múltjában, jelenében. És az sem mindegy, hogy az illető tudja-e, hogy Caragialet nem K-val, Kogălniceanut meg nem C-vel szokás írni, illetve a kettőből az első és nem a második a viccesebb. Mit kell még tudnia a román közszolgálati rádió eljövendő elnökének, azon kívül, hogy ügyel arra, hogy a magyar antennaidő és
a magyar szerkesztőségek erőforrásai bővüljenek?
Többet annál, mint hogy az éppen kibékítendő területi szervezetek jelöljék egy másfél hónapja összeállított listáról.
1. Értenie kell, hogy mi a média. Nem abban az értelemben, hogy ismernie kell a legújabb digitális formátumokat vagy a kísérleti rádiók műfaji innovációit. Hanem abban az értelemben, hogy lássa át, mi az, amitől egy médiának hatása tud lenni. Ez egy olyan képesség, amivel, bocsika, születni szokás. Sok médium létezik, hullámzik, fennmarad, kavar, stb. De kevés média van, ami gyarapít (az érték szót nem használom, mert a médiában az értékes nem jelent semmit, legfeljebb azt, hogy megtörtént).
2. Ismernie kell a kortárs román világot. A meghatározó értelmiségieket, a viszonyokat, a műhelyeket, ahonnan feltörhetnek az új szempontok, és azokat, amelyek túlreprezentáltak. Ehhez nem elég havonta egyszer belenézni a Dilema Vechebe vagy 22-be, elolvasni a Humanitas kiadványainak a címeit, és hallgatni az RFI román adását. Ehhez otthonosnak kell lenni a román elitek intézményrendszerében. Valamelyik politikusunk PR-osa, még akkor is, ha történetesen ő a legjobb PR-os, nem elég bennfentes ahhoz, hogy a mobiljában tartsa
a román kultúrát meghatározó 200 személy elérhetőségét.
3. Ismernie kell a román rádió működési logikáját. Ismernie kell a belső erőtereket, körülbelüli fogalma kell legyen a futó projektekről, vagy ismernie kell azokat a személyeket, akik nagyon hamar tömör és tárgyilagos képet tudnak vázolni arról, hogy mi történik a rádióban akkor, amikor nem világít az on-air lámpa.
4. Jó menedzsernek kell lennie, tudnia kell, hol keresse a legjobb tanácsadókat, ismernie kell a médiapiaci viszonyokat. Remek diplomatának kell lennie, hogy egyensúlyozni tudjon az intézményi érdek és az agresszív szakszervezetek között.
5. Értenie kell a románokat, kreatívan kell építenie a román nyilvánosságot. Arra kell törekednie, hogy közszolgálati, ne kincstári médiát csináljon a többségieknek. Adott esetben
románul is kell tudjon gondolkodni.
A magáénak kell érezze a román világ dilemmáit. Hát, ha valamit, ezt nem irigylem.
Helyesek-e a felvetéseim? Létezik-e egyáltalán ilyen személy? És egyáltalán, tudnánk erről a témáról civil, szakmai vitát folyatni? Akiket máris személyesen megszólítanék:
Ágoston Hugó, a Román Rádió igazgatótanácsi tagja
Stanik István, a Román Rádió bukaresti szerkesztőségének vezetője
Borbély Melinda, a Román Rádió marosvásárhelyi szerkesztőségének vezetője
Rostás Péter István, a Román Rádió kolozsvári aligazgatója
Magyari Tivadar, médiaszociológus, BBTE
Szász Attila, az Audiovizuális Tanács tagja
Gálfalvi Zsolt, a Román Televízió igazgatótanácsi tagja
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!