ÉLET ÉS TUDOMÁNY
Narancsbõr
Kelemen Attila Ármin utolsó frissítés: 13:42 GMT +2, 2003. október 29.[töredékek] Nyugaton már rég ismert, de a magyarországi sajtóban egyre fajsúlyosabban jelenik meg. Szerencsére, egyre szélesebb rétegek figyelmét kelti fel itt nálunk, Erdélyben is. Lassan csak a Marsról szalasztottak nem tudják, hogy ellenségünk a narancsbõr.
Az örökké elfelejtett dolgok enciklopédiája. Nem teszünk különbséget örökké elfelejtett és csak ideiglenesen elfelejtett, de késõbb újra felbukkanó dolgaink közt. Ezeket egységesen az elfelejtett gyûjtõfogalommal ragadjuk meg, függetlenül attól, hogy megragadható-e belõlük még valami foszlány, vagy sem (most tekintsünk el attól, hogy számos olyan dolgot is elfelejtettnek hívunk, amely csöppet sem elfelejtett, csak nincs annyira jelen, mint szeretnénk). Az örökké elfelejtett dolgok enciklopédiája -- ez lehetne talán egy igazán erõpróbáló projekt -- nyomokat tartalmazna, olyan dolgok kontûr-nyomait, amelyek örökké el lettek felejtve, körvonalaik teljesen véletlenszerûen mutatkoznak, s azok is csak más dolgokon. Aztán ott vannak azok a dolgok, amelyeknek a nyomát is elvesztettük, és ennek a résznek az összeállítására kellene találni valaki nagyon-nagyon megbízhatót.
***
Tompa Gábor színháza önmagában vett színházi produkcióként nem hordoz különösebb tanúságot -- nem is korszerû, nem is õszinte, nem is szórakoztató. A jelenség inkább azért érdekes, ahogy a produkciókban megnyilvánuló merevség, áldekadencia és ideologikusság predesztinálhat egy szerzõt arra, hogy kulturális ikonná váljon. Mert a magaskultúra ikonjává inkább a tetszetõsen elrejtett frusztrációk tesznek valakit. A mizéria Tompa-féle átesztétizálása felment bennünket az alól, hogy igazán szembesülhessünk vele. Amikor Tompa egyre nyilvánvalóbb középszerûségét védjük, tudat alatt saját romániai magyar csúcsértelmiségi presztízsünket védjük: hogy a kérdéseket még mindig úgy tesszük fel, mint a 80-as években, hogy a lét tragikumát még mindig végtelenszer lejátszott abszurd-groteszk tengelyen akarjuk feloldani, hogy a szexuális forradalmat csak pajzán kliséink keresztül értjük meg, hogy természetesnek vesszük, hogy az elitizmus szükségszerûen a fogyasztás és a fogyasztók lesajnálását kell jelentse.
***
Most megy a slágerlista a ProFM-en. A nem kevés plasztik között van két indiai anyagból mixelt és egy elég súlyos hip-hop aztán a Las Ketshup, ami egy nem túl merész de mégis jellegzetes kis szellõ-kis légszomj latino soundot hozott. Rögtön utána egy román R. Martin -- Las Ketshup klón – Boom-boom miscã-te ca mine, nu închide ochii vreau sã te apropii si mai mult... De már hónapok óta egyetlen szám sem, amiben a baby-re kihozott rím a crazy lenne.
***
-- Idézni stiláris, nem argumentációs kérdés. (Nietzsche)
-- De hisz Nietzsche ilyet soha nem mondott.
-- De mondtam. (Nietzsche)
***
Elborzadok, ha arra gondolok, hogy halálom után egyszer valaki azt állítja, életutam erkölcsi modellként kell szolgáljon és emlékem továbbél.
***
Megfigyelés: a szerelmi válság feloldja a férfiak arányérzetét, ezért, amikor borotválkoznak, a véletleneket leszámítva persze, ferdén és felemásan húzzák meg a fül és arcrész közötti vonalat.
***
Elõadókról. Nem jó életben hagyni azt, aki egy elõadásban olyan meghatározásokkal indít, amelyek a maguk során történelmiek vagy etimológiaiak, az autoritás-beidézési mutatója meghaladja az egy egység per 10 perces állandót, abban, amit mond azonosíthatalan mind a rendszer-igény, mind az rendszer-ellenesség, nem veszi észre, ha unják, elõadása során nem mond semmi vicceset vagy megrázót vagy, ami pénzben kifejezhetõ profitot hozhat a hallhatóságnak.
***
A szex és a szeretkezés között az a különbség, hogy a szexben nem használjuk a kezünket (Fandango)
***
Átrendeztük a könyveinket. Eddig szerzõ utáni betûrendes sorrendben voltak, most tematika és részben preferencia szerint. A könyvek hanyatlásának következõ lépése az lesz, amikor majd esztétikai megfontolások alapján rendezzük õket.
***
A nagyfejû nõkrõl. A csúnya, de okosként fennforgó nõk nappal higgadtak, éjjel elborultak. Nappal mindenkinek kimérik az idegennek kijáró kedvesség-adagot, persze kérlelhetetlenek, mikor megengedik, de el nem fogadják a tárgyi ellenvetéseket. A nagyfejû nõk látványa kellemetlen, ezért hangjukkal próbálnak elõnyt szerezni. Van, hogy egyetlen gesztussal mindent megbosszulnak, évekig rejtegetett rútságukat kacéran kiteregetik és feldobnak magukra valami kis lazát. Ezt a gesztust egy az átlagosnál keservesebb éjszakának kell megelõznie.
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!