HOME JOGOK
A fiatal romániai magyar politikus vigasztalhatatlan sivárságáról
Kelemen Attila Ármin utolsó frissítés: 12:18 GMT +2, 2015. június 30.Senki nem mer olyat mondani, aminek a legkisebb választási kockázata lenne. Privátban, az más. Nyilvánosan?
Nem kevés a: “nekem igazán semmi bajom a melegekkel, de tényleg, viszont ez azért...” típusú komment. Vannak olyanok, akik szerint a melegek betegek és gusztustalanok, mert nem nemzenek gyerekeket, ráadásul illegetik magukat a pride-okon. Folytathatnám. Késztetést érzek arra, hogy vitába szálljak és rákérdezzek: ha semmi bajod, akkor mégis mi a bajod? De tudom, az ilyen vitáknak semmi értelme.
Nagyon izgalmas viszont, ahogy nálunk nagyon sokan érték- és hierarchiakülönbséget látnak a nemzeti kisebbségi lét értéke és meleg kisebbségi lét értéke között. Amíg a “romániai magyar gyötrődések versus embertelen és álnok románok front” magasztosságot kölcsönözhet létünknek, addig a melegek romániai drámájának pusztán említése is ízléstelen, “liberális perverzitás” és a normalitás minden elemét nélkülözi. Én értékesebben vagyok kisebbségi, mint te, nevezetesen, romániai magyarnak lenni értékesebben kisebbségi valami, mint romániai melegnek lenni, ami maga az alantasság.
Honnan ez a fölénytudat? Van vajon egyféle csillagokból származó hierarchiája a kisebbségi létforma értékének? Legfelül a romániai magyarok, legalul a melegek, és valahol középmezőnyben lehetnek azok a kutyatulajdonosok, akiknek a szomszédaik gyűlölik a kutyákat? Nem is akarom megtudni például a vásárhelyi EMNP-s politikus, Portik Vilmos fölénytudatában mi számít jónak és rossznak, egészségesnek és betegnek, értékesnek és gyatrának. Vajon a humanizmusnak, az empátiának és a kereszténység szociális tanainak hol lehet ebben a helye? De Portik legalább megnyilvánult. Ő legalább vállalja, legalább reagál, még akkor is, ha értékelésemben mindez nem több, mint egy felvonuló hely biztosítása a homofób pride-on, ahol a bigottság riszál. Portik homofób, de legalább valami.
És ott van még a számtalan fiatal, jól felkészült, tehetséges, a romániai magyarokért küzdő RMDSZ-es politikus. Egy életük, egy nemzetük. És egy a sivárságuk. Pedig nem hiszem, hogy bármilyen DNA-kockázattal járna, ha üdvözölnék azt, hogy egy kisebbségnek sikerült sok-sok év alatt, nagy ellenállások ellenére elfogadtatni, hogy a világ nem egysíkú. Sikerült megértetniük, hogy azzal, hogy ők kapnak, nem vesznek el mástól.
Csodálatosan korlátolt fiatal politikusaink vannak! Senki nem mer olyat mondani, aminek a legkisebb választási kockázata lenne. Privátban, az más. Nyilvánosan? Valószínűleg ezek a fiatal opportunistáink nem végeztek el egy alapvető számítást: ha a romániai magyarok genetikailag nem kivételesek, egyes számítások szerint 5, más számítások szerint 10 százalékuk meleg. Ezek nagyjából fele ultra-konzervatív közösségekben él, ahol identitásának egyik legfontosabb elemét még maguk előtt is titokban kell tartaniuk. Egy gyors számítás szerint is hozzávetőlegesen 80-100 ezer romániai magyar meleg flangál az utcákon fényes nappal. Ha a romániai magyar melegek várost alapítanának, ez lenne a legnagyobb romániai magyar város. Kétszer-háromszor annyian laknának itt, mint Csíkszeredában.
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!