2017. aug. 20. vasárnapIstván
22°Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város
kelemen.transindex.ro

HOME JOGOK

És még egyszer: Markó Béla

utolsó frissítés: 15:48 GMT +2, 2011. március 9.

Talán, ha az évek során némi színes színpadiasságot is bevállalt volna, kevesebb tiszteletnek, de több népszerűségnek örvendhetett volna.

Utolsó elnöki beszédét figyeltem. A súlyos érzelmi aknákat, a nagy finálét előkészítő elemek tornyosulását buktatnám le, ha tehetném. De nincs mit. Markó utolsó elnöki megszólalása elidegeníti, technicizálja a számára és közvetlen munkatársai számára azért mégiscsak drámai perceket. Nem ünnepelteti magát, nem ríkatja vagy tapsoltatja a közönséget, nem szolgál fel a sajtóba kívánkozó elejtettnek tűnő gesztusokat – nem mintha nem rendelkezne a színpadon élő ember instrumentáriumával. Nem szórakoztatja sem magát, sem másokat.

Talán, ha az évek során efféle helyzetek kis töredékét jelenetté változtatta volna, vagyis némi színes színpadiasságot is bevállalt volna, kevesebb tiszteletnek, de több népszerűségnek örvendhetett volna.

***

Ha lenne szépségdíja a jogarpasszolási sportnak, Markót megilletné.

***

Egyik perverz nyeresége annak, hogy Markó visszalép egyet az, hogy Tőkésről kiderülhet, mennyire sivár, ha nincs olyan ellenfele, akitől azt remélheti, hogy kölcsönösen meghatározzák egymást. Úgy sejtem, felfokozott időszak következik, amikor a demokrácia narancspalástú lordja szétdörgi majd a dobhártyáinkat. Annak idején Markó jelentős hátránnyal indult Tőkéssel szemben, amit az évek során folyamatosan ledolgozott olyan körülmények között, hogy Tőkésé volt a hálásabb, a rokonszenvesebb szerep.

Persze ennek megvolt az ára: sok kompromisszum, rutinos pragmatizmus és akkora mennyiségű vegyes színvonalú bírálat, amit nem lehet könnyű elviselni. Tőkés és Markó a közeg percepciójában egymáshoz nőttek, de Tőkés az, akinek a politikai önkifejezéséhez kellett egy Markó, és nem fordítva. Most ez a Markó letett egy nagy darab hatalomcsomagot, miközben Tőkés pártot épít. Az új helyzetben, kompatibilis ellenfél nélkül Tőkés legfeljebb párhuzamos maradhat, szerves aligha. A spirál logikája: még több pátosz, még több orbánviktorozás, még több sérelem, vagyis még több kandikáló lóláb.

Ha Kelemen Hunor valóban Markó Béla lenne, ahogy azt a Tőkés kommunikáció megpróbálta elhinteni, az elsősorban Tőkésnek lenne jó hír. Csakhogy Kelemen nem Markó, nem kompatibilis Tőkéssel. Kelemen egy új kezdet, akár a Fidesszel való viszony szempontjából is. Még akkor is, ha a Fidesz éppen ostoba, zsarolgatós, észosztós fenyegetősdit adott elő az RMDSZ hétvégi kongresszusán.

***

Kelemen Hunor többet fog hibázni, mint Markó, ezért a romániai magyarok intenzívebben fognak vele rokonszenvezni, mint Markóval.

***

Markó letette a jogart, és felvette a lantot, vagyis hobbi-politikus lesz, aki csak pillanatnyi szeszélyből kapcsolódik be egy-egy akár marginális tematikába – ez az egyik népszerű spekuláció. A másik, hogy saját, elitista témákat keres magának, és azokat fogja végigvinni – nyugdíja része lesz, hogy megengedik neki a kiscserkészi kedvteléseket is. Egy harmadik, szintén leegyszerűsítő forgatókönyv szerint Markó szürke eminenciásként fogja kézben tartani a döntéshozatalt.

A saját hipotézisem eltér ezektől. Úgy sejtem, az, hogy Markó visszalépett egyet vagy kettőt, egy bonyolult, töbszintű döntés következménye. Esetleg több időt akar könyvek között tölteni, kevesebbet akar spekulálni akár a Fidesz, akár a belpolitikai partnerek, akár a szövetségen belüliek pacifikálásán, le akar tenni bizonyos felelősségeket, elfogyott a motivációja, mert úgy érzi, nagyságrendekkel többet már nem tehet a szövetségért és politikusi önmagáért. És ezek csak a legegyértelműbb szempontok, a család, a magánélet prioritásai vagy akár mindenféle irracionális előérzet, belátás, stb. mint-mind ott lehet egy ilyen döntés hátterében. Mert politikai csatározás nem kényszerítette Markót a leghalványabb visszavonulásra sem. Viszont van egy cselekvésre késztető speciális negatív energia, ami szerintem fontos lehetett itt is, minthogy már civilizációk végét is okozta: az unalom. Szerintem Markó visszalépésében van egy olyan üzenetfoszlány is, hogy: uncsik, nagyon uncsik vagytok.

***

Úgy sejtem, néhány hét múlva egy új Markót ismerhetünk meg – azt, akit már nem tompít a párt összetartásának napi rutinja. Az új Markó – és erre már voltak jelek – egy kritikus Markó lesz, ironikus, olykor akár szarkasztikus szónok, vagyis egy lényegi vonatkozásban legalábbis ellenkezője annak, amit eddig láthattunk. Túlzás lenne azt állítani, hogy Markó visszafogottsága csak szerep lett volna, de ne remélj sokat attól, ha a szerep lecserélhetővé válik egy másikra. Hogy mennyire lesz időtálló és mennyire ideiglenes, nem tudom, de nagyon hajlok arra, hogy Markó ki fogja próbálni magát megmondó emberként is.

A költővel élve: Sunshine Ipanema / Eu vou pro Rio ver o mar / Eu não desito assim tão fácil / Não abro mão de ser feliz. (Layo & Bushwacka, Sunshine Ipanema)