HOME JOGOK
Sem Tőkéssel, sem Tőkés nélkül
Kelemen Attila Ármin utolsó frissítés: 14:45 GMT +2, 2003. augusztus 18.Azzal, hogy az oktatás-nevelési támogatás az Iskola Alapítvány (RMDSZ) kompetenciájába kerül, tulajdonképpen bezárult a kör. Könnyen prognosztizálható, kikre fognak szavazni a szülők, ha a választások kampányidejében RMDSZ-szalaggal átkötve kapják kézhez a borítékot.
Az RMDSZ-nek kedvez az is, hogy annak ellenére, hogy valószínűsíthetően azokon a településeken, ahol ez nem fenyegeti a parlamenti képviseletet, a Reform Mozgalom jelölteket állít, és ők többnyire formalinszagú katasztrófa-vizionáriusok lesznek.
Ha a jelöltek nem a médiában gondolkodni tudó, erősen tematizáló, a demagógiát kizárólag szükséges rosszként alkalmazó fiatalok lesznek, a mozgalom kampánya olyan negatív kampány lesz, amely tanácstalanságot okoz -- ez pedig végül mégiscsak a jól bejáratott RMDSZ-nek fog kedvezni.
Ha az Iskola Alapítványos vidám borítéknak a Tőkés-féle Armageddon-üzenettel kell megmérkőznie, a boríték erősebb érv lesz. Már csak azért is, mert nem csak egy szűk elit tudja már, hogy Tőkés nem lehet elfogulatlan és higgadt azzal az RMDSZ-szel szemben, amely vitatható módon, ám élő közvetítésben vérig alázta.
A nyilvános fórumokon egyre-másra begyűjtött csúfos kudarcok ellenére Markó arcéle (feltéve persze, hogy a jelenlegi kampány során nem tapétázzák vele tele egész Romániát) azért eladható termék maradt. Paradox módon épp a jobboldali negativizmus által gyújtott gyehennatűz ádázsága teszi azzá. Nem akarok tippeket adni, de az üzenet lehetne ez: ja, az RMDSZ, igen, komoly, tiszteletre méltó párt, de vitalitás nélküli, belenyugvó.
Az RMDSZ fontos iskola volt számunkra, sokat tanultunk ott, de ez most már nem a mesterek, hanem a tanítványok ideje. Ha a Reform Mozgalom a fiatalok mozgalmaként tudja magát pozicionálni, sokkal több rokonszenv-szavazatot kaszálhatna be, mint a vének a rinyálással. Ez nemzedékváltásra késztetné az RMDSZ-t is, és ha megtörténik, az már egy egészen más helyzet lesz.
Ha a reformisták negatív kampányban gondolkodnak, és nem az autonómia-projekt érthető kommunikálására törekednek, a bónuszokat a nagy valószínűséggel teljesen üzenetmentes, de pókerarcú ellenfél kaszálja majd be. Ha Tőkés határozza meg a jobboldal hangnemét, továbbra is a Markó-kamarilla határoz majd meg minden egyebet.
A Reform Mozgalom eléggé hozzávetőleges pártfegyelme persze soha sem fogja tudni racionalizálni a Szász Jenő-féle lokális, egzotikus sajátosságokat, de középtávon megpróbálhat felépíteni Tőkés mellett egy újhullámos arcot, aki már ott is áll a kifutó mélyén Szilágyi Zsolt személyében.
Ehhez támogatásra lesz szükség, méghozzá elsősorban annak a Tőkésnek a támogatására, akit Sturm und Drang-személyiségként saját nagyságán kívül nem sok minden köt már le. Tőkés László, aki nyilvános beszédeit szükségszerűen Trianon-modullal kezdi és Markó Béla-modullal zárja, képtelen a tematizálásra. Nem így például az a Szilágyi Zsolt, akit Tőkés, és csakis Tőkés tehet ikonikus figurává. Sem Tőkéssel, sem Tőkés nélkül – ez a jobboldali tehetetlenség képlete. Tőkés idézte elő, csak ő oldhaja fel.
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!