ÉLET ÉS TUDOMÁNY
Élő klasszikusunk, House MD
Kelemen Attila Ármin utolsó frissítés: 18:13 GMT +2, 2008. július 9.Ha megadatik, hogy olyan emberek törjék körülötted a fényt, akik felismerik, mi számít banálisnak és mi különlegesnek, már csak egy kívánságod lehet.
Hogy legyen kényelmes közelségben valaki, aki többnyire kellemetlen időzítéssel rávilágít arra, hogy a különleges nem több, mint a banális képmutató verziója. Ő lehetne például Doktor House, aki, ajakbiggyesztve rámutat: a harmónia műharmónia, a balhé műbalhé, a forradalmárok meghasonultak, a sérültek hazudnak, és hát
mindenki hazudik.
Amennyiben felmerülne a kérdés, hogy mi van a szeretet erejével, akkor jobb, ha nem akarsz jó emberismerő lenni és nem érdekel a humán kommunikáció lényege sem, mert ha nagyon beleásod magad a témába, nem marad más hátra, minthogy negligáld a nyelvtani szerkezetekben beszélők 98%-át. Mert: a moralistákat cáfolták az etológusok. Az etológusokat a blueszenészek, a blueszenészeket a szappanoperaírók, a szappanoperaírókat pedig a moralisták. Legyen ez a kiindulópont a szeretet ereje témához. A szeretet akkor áll, ha meglep.
Csak ami meglep, az számít.
House környezete szakmai-intellektuális motivációin élősködik, és valószínűleg zseni. Ha a két feltétel közül valamelyik nem állna, nem lenne értelme a televíziós sorozatnak.
Vicodinfüggő – ez utalás arra, hogy folyamatos és elviselhetetlen fizikai fájdalom gyötri. Nem tudunk sokat arról, mennyiben határozza meg House személyiségét a fizikai fájdalom, mert ha állandóan szembesülnénk vele, nem lenne értelme televíziós sorozatot csinálni belőle – valszeg nem nagyon néznék az emberek.
Ami House doktort irodalmi figurává teszi,
és ami miatt a DVD-knek helyet kell csinálni a Candide mellett a polcon, az intellektualizmusa mellett az iróniája és szarkazmusa. Ez nem az a humor, amin nevetnek, inkább az, ami miatt hárítanak. Ez sújt, nem felszabadít. Öncélú-e vagy sem, nem tudtam rájönni. Remélem, öncélú.
Az elfogultságból adódó gyengeség, az önsajnálat vagy a bűntudat leleplezése House specialitása – miközben az emberiség ezeket az érzelmi állapotokat nem hogy nem tartja megvetendőnek, hanem épp ellenkezőleg, erénynek tartja. House azért nagy moralista, mert leleplezi a szintetikus erények technológiai folyamatát, és azért nagy játékos, mert vállalja az önleleplezést, tud veszíteni és szereti tudatosítani gyengéit. House egyféle elegancia szintjére emeli a bunkóságot.
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!