ÉLET ÉS TUDOMÁNY
Kis esszé kis lelepleződésekről
Kelemen Attila Ármin utolsó frissítés: 14:26 GMT +2, 2006. október 5.Aztán sok mindent elárul egy honlap a viszonyokról is. Aminek nincs tétje, azt nem jó kommunikálni, mert nem szabad kommunikálni.
Mi mindent árul el egy site arról, aki csinálta: úgy értem, olyan dolgokat is, amiket az illető nem akart közölni. Főleg reflektálatlan apróságokról van szó, önmagukban jelentéktelen semmiségekről, amelyek összeolvasásához viszont nem kell géniusznak lenni.
Nem olyasmikre gondolok, hogy jobbos site-ok nem szeretik a ro végződést, a civil szervezeteink honlapjai pedig többnyire használaton kívüli kirakatok. Hangsúlyozom, apróságokra gondolok. Akár kedves butaságokra, “elszólásokra”, amelyek ezt vagy azt akár rokonszenvessé is tehetnek.
Van egyféle internetes grafológia,
erre akartam kilyukadni, aki sok site-ot elemzett már, az nyilvánvalóként kezeli, hogy a neten csak a kommunikációs zsenik viselhetnek tökéletes álarcot. (Másrészt a net kommunikációs zsenit csinálhat belőled.)
Aztán sok mindent elárul egy honlap a viszonyokról is. Aminek nincs tétje, azt nem jó kommunikálni, mert nem szabad kommunikálni. Abban a pillanatban, hogy a marosvásárhelyi filmfesztivál újra felfedezi önmagát, értesülni fogunk róla a fesztiválsite jellegéből! Belső viszonyok és az apró önleleplezések, esettanulmányok elkészítésére javaslom: RMDSZ honlap, Sapientia honlap.
Továbbá beszédes az is, ki kit másol,
ki kinek az ötleteit akarja lenyúlni, ki kinek a már megvalósított ötleteit pályázza meg, ki nem működtet site-okat, bár lepályázta rá a pénzt nyilván azért, hogy honfoglalja a témát az interneten. Elég megnézni pár ilyen csökevényt, hogy lássuk, kik kiknek a tartozásait hogyan hajtották be.
De nem ezek az igazi elemzési egységek. Itt egy site, beszéljük meg azt, miről hajlandó lemondani az, aki csinálja, vagy fordítva, ki mit remél attól, hogy megjelenik a neten. Ez is a kommunikációs viszonyokról szól, de ez már nem a netes grafológia vagy romániai magyar viszonytörténet, ez sokkal ezoterikusabb annál.
Amíg a nagyanyáink a tekintetekből értékeltek, mi a monitorokból, kijelzőkből dolgozunk. Valakivel csettelsz messengeren, mondjuk pénzről beszéltek. Rajta van a sor. A messenger jelzi, hogy éppen gépeli a szöveget, aztán nem jelez semmit, leállt az embered, aztán megint gépel, és párszor megismétlődik a szünet-gépelés ciklus. Már egy kisebb eposzt írhatott volna, az üzenet viszont csak néhány közömbösnek szánt szó, mert
nem tudja, hogy tudod, hogy nem tudja.
Más. Látod a csávót az IWIW-en, de nem köszönsz rá. Nyilván ő is lát, de nem köszön rád, így telnek a hónapok. Aztán rádköszön, és már küld is egy kedélyes üzenetet, merthogy akar tőled valamit. Nem tudja, hogy tudod. Más. Megjön a visszajelzés, hogy megkapta az SMS-ed, de később letagadja. Nem tudja, hogy tudod.
A közömbös technológia számtalan apró önleplezési alkalmat nyújt számodra és szeretteid számára, mert az elektronok túloldalán sem zár tökéletesen a maszk. De figyeld, még ha ki is kapcsolod a monitort, a sötét képcsövön egy darabig még vissza fog tükröződni a sajátod.
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!