ÉLET ÉS TUDOMÁNY
Milyen egy többszörösen hazug reklám?
Kelemen Attila Ármin utolsó frissítés: 10:51 GMT +2, 2014. október 17.Néhány napja egy bevásárlóközpont parkolójában láttam egy óriásplakátot: a CEC BANK hirdetése volt, amely Brâncuşi fotóját és idézetét használta fel. Rossz érzés volt.
Másrészt rögtön látszik, hogy a plakát tervezője nem értette, hogy mit jelentett Brâncuşi a szobrászat történetében. A print reklám elég ocsmányoid. Később rájövök, a háttér egy layout, vagyis sablon: ugyanebben a háttérben egy másik CEC reklámban egy rögbijátékos pózol, és mond valami nagyon nagyon erőset – a CEC stratégiai támogatója a sportágnak.
A Brâncuşi-os plakát szövege: "Eu am făcut piatra să cânte pentru omenire."
Lucrurile bune în ţara asta vor dăinui indiferent de vremurile care trec peste ele.
Az első mondat a legidézettebb Brâncuşi-aforizma. Elég nagyképű. A lényege: én zseni vagyok. A másik mondat megpróbálja átragyogtatni a brâncuşi-i szimbolikus tőke csillogását a CEC Bankra. Ez pedig nagyon visszás. Miért? Mert az ebben az országban teremtett értékek maradandóságáról esik szó, miközben a szobrász életművének fontos része nem ebben az országban jött létre és gondolatait is franciául jegyezték le. Brassai például persze magyar fotós, de legalább annyira francia is, és hasonló a helyzet Brâncuşi-sal is. Valószínűleg egyikük sem kerül be a panteonba, ha otthon marad, és nem keres magának párizsi közeget.
Ha nagyon dekára vennénk, persze Brâncuşi románabb, mint amennyire erdélyi magyar Halász Gyula, vagyis Brassai, mert ha Brassai a párizsi élet fotósa, Brâncuşi nem kötődik annyira a párizsi környezethez, és román motívumokat is használ (meg afrikaiakat stb.) De elég nagy butaság ezt így mérni. A lényeg, hogy nem biztos, hogy a szobrász a “legrománabb” nagy művész. Ugyanígy nevetséges lenne, ha pl. az OTP Brassai éjszakai, párizsi prostis fotóival reklámozná, hogy az automatáiból éjjel-nappal lehet pénzt kivenni.
***
Később megtudtam, a kampánynak televíziós része is van. Ami, meglepetés, botrányt szült! Az 1934-es önarckép felhasználásával, animációs technikával létrehozott mozgókép korabeli felvételként tetszeleg. Annyira meg van antikolva, hogy az már gyanús, de erre valószínűleg kevesen figyelnek fel. A narráció nem Brâncuşi hangja, a szöveg tartalmilag pedig merőben pontatlan. Nem arról, nem úgy, nem azon a nyelven és nem ő mondja azt, amit a reklámban látható Brâncuşi mond.
A reklám gyártója, a bukaresti Papaya Advertising szerint nem az a lényeg, hogy ez a film egy fake és, hogy a hang nem a szobrászé – akitől amúgy nem maradt fel hangfelvétel. Az sem, hogy a felhasznált szövegtest egy része eredetileg francia volt. A lényeg, hogy a művész üzenete menjen át. Csakhogy az a gondolat így, ebben a formában nem volt a szobrászé.
Sorana Georgescu-Gorjan, a Végtelen oszlopának felállításakor segédkező építész lánya, aki a szobrász életművének szakértője is, azt állítja, hogy a reklám egy csinálmány. Tîrgu Jiu városi kulturális központja, amely Constantin Brâncuşi nevét viseli, egy közleményben kérte a kampány leállítását, többek között azért, mert az óriásplakátokon az aláírás nem a szobrász aláírása. Egy civil szervezet, az Asociaţia Proiect Urban később pedig az Asociaţia Civic Media az audiovizuális hatósághoz, a CNA-hoz fordult a reklámok miatt.
Turos Lórándtól, a tanács tagjától megtudtam, hogy a CNA-nak az ügyben nincs döntése, de kértek véleményezést a román reklámhatóságtól (Consiliul Român pentru Publicitate), akik egyelőre még nem reagáltak. Személyes véleménye, hogy törvénysértés történt, ugyanakkor a kampány lefutott, sok vizet már nem zavar egy korrekciós igény, mert nem nagyon lesz mit korrigálni.
Kérdés, hogy lép-e az ügyben valamit Teodor Paladi, a felhasznált fotó román származású, Kanadában élő jogtulajdonosa. Korábban például beperelte a Tîrgu Jiu-i hatóságokat, mert hozzájárultak ahhoz, hogy egy üdítőital felhasználja a Végtelen oszlopának képét.
Mi a tanulság? A CEC Bank reklámja csúsztatási bravúr. És ennek nem lesz semmi érdemi következménye.
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!