HOME JOGOK
A romániai magyar felső középosztály nyomora
Kelemen Attila Ármin utolsó frissítés: 17:08 GMT +2, 2014. március 27.Ha egy szóban kellene összefoglalni, mi volt a jellemző utolsó éveidre, hát ez a siker lenne. Már nem töprengsz azon, hogy ez mennyire a tehetséged, a szerencséd vagy a körülményeid következménye, mert érzed: megvan a helyed és sok minden kellene ahhoz, hogy kibillentsen.
Illúzióid a dolgok menetével kapcsolatban nincsenek, de vannak érzelemdús, vagy másképpen: gyenge pillanataid, és ezek, ahelyett, hogy egyre ritkábbak lennének, egyre gyakrabban jelentkeznek. Úgy érzed, kezdened kell valamit tágabb környezeteddel is, változtatnod kell a dolgokon - és nem csak a személyes történetedben, hanem társadalmi léptékben. Kimondva vagy nem, de foglalkoztat a kérdés, mert nem vagy elégedett a tágabb társadalmi folyamatokkal.
Mit látsz? Elsősorban a számtalan, ostoba módon kihagyott lehetőséget, a romániai magyar társadalom vékonyodását, szétfejlődést, cinizmust és politikai opportunizmust. Mi tagadás, a nemzeti demagógia a normalitás részévé vált. De nem vagy forradalmár típus, gyorsan le is állítod magad. Semmi közöd hozzá, teszed a dolgod, tegye más is.
Ez jól hangzik, egy darabig meg is nyugtat. A nagy közösségi megmaradási bullshit nagyon hamisan cseng számodra, nem tudsz azonosulni vele. A politika akkor szólít meg, ha kell a boríték, amúgy nem. Modernebb vagy, mint hiszed, ugyanakkor jobban furdal a lelkiismereted, mint elismernéd. Mert a közösségért gyakorlatilag semmit, de semmit nem teszel, mert nem tudod mit, nem tudod hogy, és talán azt sem tudod, kiért. A politikai jövőkép lagymatag, a civilek nem ütik meg az ingerküszöböd, akik pénzt kérnek tőled, olyanok, mint valami idegesítő muslica felhő.
Évek telnek el, és társadalmi haszontalanságod tudatával még mindig nem kezdtél semmit. Elfojtani, racionalizálni, eszményesíteni. A sikeresek egyre sikeresebbek, a sikertelenebbek egyre szánalmasabbak, te a szerencsés oldalon vagy, és alig érezhetően, de minden nap kicsit, és még egy kicsit gyökértelenebben. A nagy vesztesek azok, akik mindent a közösségi projektekre tesznek fel, mert a közösségben nincs dinamika, a retorika pedig tele van demagóg elemekkel. Legalábbis ezt a meglátást diktálja a vaslogikád. Számtalan igazoló példa hozható, nem kétséges. Mindig arra jutsz, nem a te dolgod, nem a te felelősséged. Jó vagy, amiben nyomulsz, és csak ez számít.
Amikor összeülsz a haverokkal (autó check, nyaralás check, jólértesültség check, lifestyle check a háttérben), isszátok és kommentáljátok a borokat, mert ez az új kultúremberi rítus. Az ilyen beszélgetések alkalmával egyfajta különleges elégtételt is jelent, hogy valahogy kívül vagy a romániai magyar rendszeren. Valahogy, mintha felette lennél, mert ott vagy a sikeres emberek exkluzív léghajójában. Leleplezed a rendszert és igazolni látod, hogy semmilyen figyelmet, megértést, időt és erőforrást nem fordítasz arra, hogy jobbá tedd. Nem lehet, nem éri meg, már szakít rajta, magyarázod. Biztonságérzettel tölt el, hogy kényelmes távolságban vagy ettől a napról napra inflálódó valamitől, amit romániai magyar társadalomnak hívnak. Büszke vagy bürgeri borkultúrádra, de nem tapasztalod mennyire nincs bürgeri szolidaritási kultúrád. A sok “tenni a közösségért” demagógia elijeszt, és nem nézel szembe sípoló elgyökértelenedésed okaival. Kulturált emberként, magyarként gondolsz magadra, de nincs közösségi kultúrád.
Volt olyan eset, hogy azért mutattál be két embert egymásnak, mert egymás hasznára lesznek? Figyelsz arra, hogy pozitív visszajelzéseket adj olyan embereknek, akik teljesítményt produkálnak? Tudod milyen pozitív visszajelzési eszközök állnak rendelkezésedre? Tettél erőfeszítést arra, hogy megismerd a számodra kedves területeken dolgozó civil szervezetek munkáját? Gondolkoztál azon, hogy önkéntes légy? Felajánlottál szimpátia-hirdetéseket az általad fogyasztott médiaorgánumoknak? Minden évben ügyeltél arra, hogy jó helyre kerüljön adód 2%-a? Megkerested barátaidat olyan javaslattal, hogy erőforrásokkal álljatok valamilyen civil ügy mellé? Van kulturális lap előfizetésed? Vásárolsz köteteket romániai magyar könyvkiadóktól? Hajlandó vagy állást foglalni olyan szalonvitákban, amelyek jobboldal-baloldal rendszerbe kényszerítik a romániai magyar politikai gondolkodást, amely ápolja és alátámasztja a romániai magyar városok közti ostoba, de hagyományos ellentéteket? Szentelsz időt és figyelmet arra, hogy megtudd, hol, hogyan építhetsz közösséget? Teszel valamit azért, hogy időd, tudásod és lehetőségeid szerint tehess valamit?
Ha a fenti kérdésekre a válaszod többnyire nem, és felső középosztálybeli vagy, gondolj arra, hogy nem csak a kultúra, politikum, média, civilek termelik a társadalom elszalasztott lehetőségeit, hanem te is.
Címoldali illusztráció: Lightspring via Shutterstock.com
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!