2017. április 29. szombatPéter
21°Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város
kelemen.transindex.ro

ÉLET ÉS TUDOMÁNY

Kis értekezés a brandek védelmében

utolsó frissítés: 17:10 GMT +2, 2013. szeptember 26.

A korrektnek és logikusnak látszó brandellenes levezetés figyelmen kívül hagyja pont azt a tényezőt, ami miatt a brandek működnek: nagyon is szükségünk van rájuk.

A brandek a fogyasztói társadalom termékei. Ha valaki a fogyasztói társadalom kritikáját nyújtja, a legkézenfekvőbb és leghálásabb, hogy rögtön a brandekkel számol le, mert az egész komplex piagazdasági mechanizmusból értelemszerűen a brandek látszanak a legjobban. Nem a kartellezés, nem a korrupció, nem a politikai összefonódások, nem az idült cinizmus, hanem a brandek.

Valaki egyszer azt magyarázta, hogy a kommunikációs szakma elvtelen, manipulatív és haszonleső, mert a brandekkel olyan mesterséges igényeket kreál, amelyek kielégítésére nincs is szükségünk, így közvetlenül felelőssé tehető az egyenlítői erdőpusztítások miatt. Mint mondta, a brandek által kreált fogyasztói tudatállapot meghekkeli humanizmusunkat, ami a modern brandek megjelenése előtt teljesebb volt, utána viszont elindult az elnemtelenedés lejtőjén. Röviden: a brandek rosszabb emberekké tesznek bennünket, mint amilyenek vagyunk, mert azt hozzák ki belőlünk, ami nem természetünk része: az irracionális fogyasztást.

Eltekintve annak pikantériájától, hogy a brand-jelenség kritikája főleg brandezett ruhát viselő emberektől hangzik el olyan helyeken, ahol 5 lejnél kezdődik a kávé, a korrektnek és logikusnak látszó brandellenes levezetés figyelmen kívül hagyja pont azt a tényezőt, ami miatt a brandek működnek: nagyon is szükségünk van rájuk.

Attól kezdve, hogy valami működik, nagyon nehéz megmondani, hogy mesterséges-e, vagy szerves. A vallások mesterséges igénykeltésből jöttek létre, vagy szervesen kapcsolódnak a humanizmusunkhoz? Melyik metafora igazi, és melyik hamis? Egyáltalán van a metaforáknak igazságértékük? Mert a brandek metaforák, személyiségük, történetük, kisugárzásuk van, praktikus tömörséggel és nem ritkán innovatív költőiséggel fejeznek ki aspirációkat. Ha egy brand fogyasztásra sarkall, azt azzal teszi, hogy visszatükröz bennünket, akik hajlamaink szerint készek vagyunk fogyasztani. Ha egy brandet veszel, nem címkét vagy logót vásárolsz, hanem azt, amiről úgy véled, hogy az a címke vagy logó elmond rólad. És nem utolsó sorban egy terméket, ami számodra hitelesen illeszkedik a közlendő logikájába.

Lehet, hogy "nem kellene" fogyasszunk, de attól még fogyasztunk. És ez nem a brandek miatt van, hanem fordítva, a brandek azok, amelyek azért vannak, mert készek vagyunk fogyasztani. Ostobaság és álszentség különös keveréke azt elvárni az emberiségtől, hogy csupa sztoikusból álljon.

A brandek instant fájdalomcsillapítóként vagy energiabombaként működnek, mint a pirulák vagy a csoki. Egyes brandek már nagyon hasonlítanak valamiféle médiára is, azért van szükségünk rájuk. Máskor olyan történetek emlékeit szolgáltatják, amelyek nem történhettek meg velünk. De leggyakrabban: összefoglalják azt, amit állítani szeretnénk magunkról, és e tekintetben számos ötlettel is szolgálnak. Egy folyamatosan változó, komplex kód, érték-cloud részei. Van, hogy pletykaszükségletünket elégítik ki (lásd pl. Samsung vs. Apple), van, hogy segítenek bennünket abban, hogy elhiggyük, jók vagyunk, vagyis olyanok, akik méltán szerethetik magukat. És főleg arról, hogy tudunk, akarunk és merünk különbséget tenni a dolgok között. Nehezen tudnék ezeknél emberibb dolgokat elképzelni.